Exodus 12,42

http://www.youtube.com/watch?v=aL3Sd1xAWCc

Ki (?) és Be-vonulás  ;) 

Vannak dolgok, amiket nehezen értek meg...
Sőt. Igazán sosem értem meg. Később sem. Legfeljebb lassan elfogadom. Majd megszokom. Aztán természetesnek tartom. S utólag, már meg sem kérdem: miért?


Nem rég a Páska vacsoráról gondolkodtam: igazán furcsa egy történet. 


Hogy is van? Mivel kezdődik?

430 év 

Ennyi időt töltenek Izrael fiai Egyiptomban. Még kimondani is sok!
Úgy néz ki: a Mindenható elfelejtkezett népéről. Mint az az egyetemi professzor, aki iskolába vitte csemetéjét, s mikor odaért, látja: nincs vele. Útközben "ottmaradt" valahol egy üzletben, ahova benéztek...


Isten feledékeny volt. Diagnózis: "430 fokos amnézia".


Aztán valami "tüzet fog". Egy semmire kellő, száraz pusztai bokor, amit történetesen egy birka pásztor vesz észre. Jobb dolog híján, kíváncsiságtól hajtva, odamegy, hogy megnézze: 

"hogy lehet, hogy valami ég, de nem ég el?"

Valami szerelem van a dologban... Tűz ez a javából!

A Hang, miután tisztázza: a pásztor "csupán vendég és szolga, / saruit tehát le kell, oldja!", rátér a lényegre (most csak az igéket írom ki): 

MEGLÁTTAM

MEGHALLOTTAM

ISMEREM

LESZÁLLOK

KIMENTSEM

ELVIGYEM

...

MOST AZÉRT MENJ!

És a pásztor megy. Igaz, előbb vonakodik, de az eredmény ugyanaz.

Az, aki látszólag elfelejtkezett róluk, most megjelenik, s azt mondja: indulj!

Hát, ha őszinte vagyok: ezt az ember még a legjobb barátjának sem engedi meg! Mi az, hogy évekig hallgat, aztán meg úgy tesz, mintha minden rendben lenne? 

Sőt, még ő kezd siettetni.

Emlékszem, mikor a bátyámmal egyazon gimibe jártunk. Az ő reggeli "rituális + hosszú zuhanyzásai" elmaradhatatlanok voltak. Nem egyszer negyedórát is vártam rá. De amikor elindult, olyan iramban ment, hogy lehagyott. Végül megegyeztünk: én előre mentem, s a villamosnál bevártam. Sokszor ha távolról észrevette a villamost, egy jó kis sprint, s mire bezárult az ajtó, épp felugrott. (Ennyit tartott a zuhanyzás-adta frissesség :) ) 

De neki könnyű volt "behozni a lemaradást". 

Hisz ő volt a nagyobb és a gyorsabb...

Mózes, az (elég) jó pásztor elmegy a fáraóhoz. Huzavona, kígyós-csoda, tízcsapás & siránkozás.

Majd Isten elrendeli a Páskát.

Innen kezd érdekes lenni a dolog. 

Az akinek 430 évig volt ideje, most azt mondja: PÁSLI, PÁSLI! ( = gyorsan, gyorsan *idézet M.-tól). 

Döbbenetes: a Páska vacsorán minden arról szól, hogy sietni kell! 

A hús félig sült, a kenyérnek nincs ideje megkelni (ezért "kovásztalan"), az emberek felövezett derékkal, lábukon sarukkal, kezükben a botokkal, sietve, útra készen kellett elfogyasszák azt! Egy kis cinizmussal azt mondhatnánk: mi ez a nagy felhajtás??? Hova  a nagy sietség? Eddig volt ideje, ránk se' bagózott.. mi most miért sietnénk... Hát miről késhetünk le???

Emberileg igaz. Tényleg. Miért sietnénk? És ha ez is csak egy trükk? Ki ez a Mózes? Szórakozik velünk? Fáradtak vagyunk. Ne járassa velünk a bolondját. Még hogy sietni... Egy csodát!

És aki nem vette fel a "páska ritmusát", nem csupán lemaradt, de ottmaradt. Egyiptomban.

Isten egyéni ritmussal dolgozik. 

Van amikor hosszasan hallgat. Ilyenkor ostromlod az eget, de semmi válasz. 

De ha egyszer elindul, akkor cselekszik. Akkor minden mozgásba kezd...

430. év *

Izrael fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban.

A négyszázharmincadik esztendő végén,

 éppen ezen a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptomból.

Virrasztott az ÚR azon az éjszakán, amikor kihozta éket Egyiptomból.

Ez az éjszaka az ÚRé volt.

Virrasszon ezen Izrael minden fia nemzedékről nemzedékre

(Exodus 12,40-42)

*(a különbség csak egy kicsi pont - de ez minden megváltoztat... 

nem mindegy hogy 430 avagy a 430. )

Az, aki sosem szunnyad, most virrasztott. 

De mitől volt az Övé ez az éjszaka? 

Miért: az eddigi éjszakák kiéi voltak? 

Ez most mitől más?

Ez az éjszaka az Övé volt. 

Mert a szabadulás egyedüli szerzője: 

Ő!

Tudod, mit jelent ez?

Ez visszamutat Ádámra, az első (férfi)emberre, aki azáltal lett (ember)párrá, hogy álmában  Alkotója kivett az oldalbordájából, s asszonyt formált belőle neki. Tudod, mitől szabadult itt meg az ember? Attól, ami nem jó. A magánytól. Egyiptom lehet vagány. De a magány hamar "Egyiptom"-má, sötétség házává válik...

Ez az éjszaka talál a zsoltáros szavaival is: 

Szerelmesének álmában ad eleget. (Zsolt 127,2b)

Amikor az ember tehetetlen, kimerült, leül, vagy épp elalszik: Isten cselekszik! 

Végül előremutat a Gecsemánéra. Jézus virrasztott akkor. Az az éjszaka az ÚR(Jézus)é volt. Azon az éjszakán, melyen elárultatott vette a kenyeret... Ebből lett az úrvacsora. Kiment az Olajfák hegyére. Itt tanít meg az Atya előtti őszinte tusakodásra, ima-harcra. Itt megy végbe leg megrázóbban a "legyen meg a te akaratod"... Itt fogadja az áruló(k) csókját.   Mert nem csak egy volt... Az árulók sokszor ma is "csókolgatják a Fiút" (Zsolt 2,12). Épp csak vesztükre. 

Ezen az éjszakán hozott ki bennünket is

a mi "saját, jól bejáratott, sőt: testre szabott Egyiptomunkból".

De ez az éjszaka nem csupán az ÚRé. Ami az Övé volt, az Izrael tulajdonává, örökségévé  kellett váljon: Virrasszon ezen Izrael minden fia nemzedékről nemzedékre.

***

Látszólag 430 év volt Izraelé és csak egy éjszaka az Úré. 

De a Páska azt bizonyítja: csere történt!!!

Az, ami az Övé volt, az övéié lett (szabadítás).

Az ami az övéié volt (több mint 430 év nyomorúsága), 

az Övé lett!!! 

Mit mondhatok még?

Jó éjt! Jó alvást! 

;)